Történelem- Szent Szövetség
A mai óra anyaga a tankönyv 135-137 oldalán és digitálisan a https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_6/lecke_04_031 oldalon található.
A lenti szöveg elolvasása után, azok alapján kitölteni a munkafüzet 89 oldal 3,4,5, feladat megoldása. Azt is és a leckében lévő digitális feladatokat kérem megoldva visszaküldeni.
A bécsi kongresszus
A napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus 1814-ben ült össze, a győztesek, Poroszország, Oroszország, Ausztria, Anglia vezetésével, a szövetségesek részvételével. Záróokmányát 1815. június 9-én írták alá. A legfőbb vágyuk volt, hogy megakadályozzák egy második francia, vagy egy hasonló jellegű európai méretű forradalom kitörését. E cél érdekében átrendezték Európa térképét, visszaszorították Franciaországot régi határai közé. Fenntartották a német területek széttagoltságát: 38 állam laza szövetségeként osztrák elnöklettel működött. Ausztria visszakapta itáliai területeit, s érintetlenül hagyták ez utóbbi megosztottságát is. Anglia megőrizte tengerek feletti uralmát, s nem akadt ellenfele a gyarmati terjeszkedésben. A helyreállítás: a régi uralkodó dinasztiákat - pl. Franciaország: Bourbon XVIII. Lajos - ültették vissza a trónokra (restauráció). Még az angolok is így kívánták, mert mindennél jobban féltek egy esetleges újabb francia és jakobinus támadástól, amely veszélyeztette volna az európai egyensúlyt, vagy riválist jelentett volna a tengereken.
A Szent Szövetség
1815 szeptemberében I. Sándor orosz cár, III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Ferenc osztrák császár szövetséget hoztak létre (Szent Szövetség, melyhez a későbbiekben szinte minden állam uralkodója csatlakozott) az országaikon belüli forradalmi megmozdulások megfékezésére s ebben egymás megsegítésére. Maga a kongresszusi rendszer segített egy olyan diplomáciai légkört kialakítani, amely lehetővé tette Európa számára, hogy 1850-ig elkerülje a háborút. Ez volt a bécsi békéltetők legfőbb eredménye.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése